English | Deutsch | Magyar |
2015. szeptember 04. Rozália

CÍMOLDAL
A szelektív hulladékgyűjtés változása
TELEPÜLÉSÜNK
ÖNKORMÁNYZAT
INTÉZMÉNYEK
BOROSTYÁN ÉTTEREM ÉS SZÁLLÁS
HORGÁSZTÓ
CIVIL SZERVEZETEK
KEOP-4.10.0/N/14-2014-0067
HASZNOS LINKEK
KÖZÉRDEKŰ ADATOK
ORVOSI ÜGYELET
HELYI ÚJSÁG
KÖZBESZERZÉSEK
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
LETÖLTHETŐ DOUKOMENTUMOK


Témahét alma


 

Témahét Farsang

ÜLLÉS ÉS FORRÁSKÚT KÖZSÉGEK KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI TÁRSULÁS

A TÁMOP 3.1.4. pályázathoz kapcsolódóan óvodánkban, 2010. február 8-12 között

„Éljen a tánc, móka, itt a farsang szól a nóta”

elnevezéssel témahét került megrendezésre, melynek keretében tartalmas, változa-

tos tevékenységet ajánlottunk óvodásaink számára

 

A témahét helye: Margarét Óvoda Forráskút

Résztvevő gyermekcsoportok: Nagycsoport

Megvalósítás időszaka: 2010. február 8 - 12

A témahét célja: A cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés kooperatív tevékenységgel, technikákkal.

A gyerekek megismerkednek a farsangi időszak népszokásaival, a jelmezkészítés fortélyaival, vidám farsangi versekkel, dalokkal, mesékkel, táncokkal, alakul a gyerekek beszédkészégsége, beszédkedve, bővül szókincsük, fejlődik mozgáskoordinációjuk.

A témahét előkészítése:

1. Tervezés: feladat-, tevékenységgyűjtemény összeállítása

2. Heti terv összeállítása

3. Gyűjtőmunkák (szülők bevonásával):

- szemléltető eszközök (cirkuszban készült képek)

- cirkuszos játékok tervezése, szabályaik megalkotása és játék közben fejlődik

- gondolkodásuk, észlelésük, figyelmük, megfigyelőképességük, kitartásuk, szabálytudatuk.

- A sötét, hideg télben vidámságra, felszabadult szórakozásra vágyunk mindannyian. A farsang jó alkalom arra, hogy mindezt megvalósítsuk. A farsangi készülődés, a farsangi mulatság még szorosabbá teszi a gyerekek közötti kapcsolatot.

- Szeretnénk, ha a szülők még sokkal aktívabban bekapcsolódnának a csoport életébe, tevékenységeibe (jelmezvarrás, barkácsolás, dekorálás, teremrendezés, vetélkedők összeállítása, irányítása anyukákkal, apukákkal együtt) az időszak alatt folyamatosan, így valóban közös lesz az ünnepvárás hangulata.

- A farsangi mulatságra meghívjuk a szülőket, testvéreket. A családok jobban megismerik egymást a közös játék, szórakozás és ebédkészítés közben. Minden felnőtt feladatot kap, mindenki készülődik, szervezkedik.

- Sokat festünk, nyírunk, ragasztunk. Farsangi jelmezeket készítünk. A bálra zenéket válogatunk.

- Fejlődik szépérzékük, ízlésük, miközben elkészül mindenki saját jelmeze, és a csoportszoba farsangi dekorációja.

- Fejlődik fantáziájuk, képzelőerejük, kommunikációs készségük, miközben tervezgetjük, hogy s mint lesz, mit csinálunk, hogyan tervezzük a mulatságot és a cirkuszi fellépést.

4. Szervezési feladatok:

- Az összes fellépő eszközeinek elkészítése

- Szülők, hozzátartozók meghívása

- Zenei anyag összeválogatása, cd-re írása

- A fellépéshez szükséges kellékek szállítása a művelődési házba

- Művelődési ház díszítése

- Bábelőadás próbáinak megszervezése

1. nap

Megbeszéltük, hogy cirkuszi előadásra meghívjuk a Középső csoportot. Képeket, könyveket gyűjtögettünk cirkuszról, artistákról, bohócokról, farsangi népszokásokról, ételekről, jelmezekről. Szívesen foglalkoztak a gyűjtött képek rendezgetésével, plakátok készítésével, a könyvtárból kölcsönzött könyvek lapozgatásával.

Farsangi dalokat énekeltünk, farsangi táncokat roptunk, bohócos verseket, meséket mondogattunk. Magunk alkottunk mókás hangszereket egyszerű dolgokból.

De nagy öröm volt velük muzsikálni, eljátszani a cirkuszi csim-bum zenét.

Sarkady Sándor: Kikiáltó

Maskarások, bolondok

Rázzátok a kolompot.

Takarodjon el a tél,

Örvendezzen, aki él.

2.nap

Fejlődik fantáziájuk, képzelőerejük, kommunikációs készségük, miközben tervezgetjük, hogy s mint lesz, mit csinálunk, hogyan tervezzük a cirkuszt.

A két nap során előkészített fellépések megtervezése, műsoraik megalkotása és a közben való együttműködés, egymás segítése fejleszti gondolkodásukat, észlelésüket, figyelmüket, megfigyelőképességüket, kitartásukat, szabálytudatukat.

Nagymozgások az állatok utánzásával, finommozgás a kellékek készítésével fejlődik.

Figyelem, figyelem!

Közhírré tétetik

a farsangi ünnep

most elkezdődik.

Ide gyűjjön apraja, nagyja,

aki a maskarákat

látni akarja!

Aki itt van, haza ne

menjen,

aki nincs itt,

az is megjelenjen!

/népköltés/

3. nap

Gyakoroljuk a cirkuszi attrakciókat. Minden gyerek szívesen kipróbálja a többiek magánszámát is eljátszani. Nagyon sokat készülünk, de szívesen teszik, hiszen csütörtökön vendégségbe jönnek a középső csoportosok.

Nagy összpontosításra van szüksége több gyereknek is a Bohóc kártyajátéknál.

Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője c. verset pillanatok alatt megtanulták.

Gyönyörű színes ceruzarajzok születtek a Csim-bum Cirkuszról.

Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője

Jancsi bohóc

a nevem

Cintányér a

tenyerem.

Orrom krumpli,

szemem szén,

Szeretném, ha

szeretnél!

Velem nevetsz,

ha szeretsz,

Ha nem szeretsz

Szívem, mint a

cégtábla,

ruhámra van

mintázva.

Kezdődik

a nevetés,

Tíz forint a

fizetés.

Ha nincs pénzed,

ne nevess.

Azt nézd innen

elmehess!Elmehetsz!

4. nap

Reggel azonnal sátorépítéshez fogtunk, igazi cirkuszi hangulatot adott a kifeszített Wesco

ernyő.

A CSIM-BUM CIRKUSZ MŰSORA

1. Közös bevonulás cirkuszi zenére

2. Tornász lányok: Monostori Netti, Nagy-Kardos Réka és Lilla

3. Elefántszelídítő: Hegedűs Máté, elefánt: Balog Martin

4. Erőművész: Dudás Jázmin

5. Tűzvarázslók: Gyuris Roli és Pintér Norman

6. Kötéltáncos: Pekó Emílía

7. Medvetáncoltatás: Galzó Dorka és Dobó Ádám

8. Tornászok: Kiss Balázs, Rabi Antal

9. Oroszlánszelídítő: Forrai Krisztián, Baráth Ákos, Kondász Bálint

10. Légtornászok: Pesti Tamara és Faragó Norbert

11. Kígyóbűvölő: Németh Bálint

12. Hastáncosok: Farkas Eszter és Gál Violetta

13. Bűvész: Vass Gábor

14. Közös kivonulás

Műsorunk hatalmas sikert aratott, a középsősöket elkápráztattuk.

5. nap

Mindenki eljött a farsangra: szülők, testvérek, nagymamák. Kb. 150-en voltunk, vígan buliztunk délelőtt. A szülők pompás szendvicseket készítettek reggelire, finom teát főztek, fánkot sütöttek ebédre. A bált a farsangra tanult táncok, dalok, versek előadásával nyitottuk meg. Majd az óvónők műsora következett. Ezután jött a fenséges reggeli, majd táncoltunk és mókás feladatokat hajtottunk végre: volt labdasöprögetés, ugrálólabda verseny, akadálypálya, evészet-ivászat, zsákbamacska. A szülők előtt le a kalappal, ügyesen terelgették a kis jelmezeseket. A vetélkedők végeztével kezdődött a Csim-bum cirkusz! Ismételten hatalmas sikert arattunk. A szülők könnyes szemmel köszönték meg az előadást. Ebéd előtt azért még maradt idő, bábozásra is. Az óvó nénik „A nyulacska házikója” c. darabot játszották el.

Összegzés:

A gyermekek szívesen, érdeklődve vettek részt a hét eseményein, amely kellemes hangulatban zajlottak. Sikerült a játékot, mint alaptevékenységet előtérbe állítani a nevelés minden területén. Fejlesztettük a gyermeki gondolkodást a világ komplex megismerése útján, a néphagyomány elemeinek és a művészeti nevelés lehetőségeinek felhasználásával.

A cirkuszi fellépés során a gyerekek olyan vágya teljesülhetett, amelyekre a valóságban nincs lehetőség.

 

Témahét Alma

A TÁMOP 3.1.4. pályázathoz kapcsolódóan óvodánkban, 2009. november 9-13 között

„Alma, alma, piros alma”

elnevezéssel témahét került megrendezésre, melynek keretében tartalmas, változatos tevékenységeket ajánlottunk óvodásaink számára.

A témahét helye: Margarét Óvoda Forráskút

Résztvevő gyermekcsoportok: nagycsoport

Programot kidolgozó óvodapedagógusok: Fodor Lászlóné, Fodorné Szántó Ágota

Megvalósítás időszaka: 2009. november 9-13.

Témahét célja:

A közvetlen és tágabb természeti környezethez való viszonyulás fejlesztése, az egészséges életmód, ezen belül a gyümölcsök és az egészséges táplálkozás összefüggésének feltárása tevékenykedtető, élményszerű, játékos, tapasztalatszerző (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás, mozgásutánzás…) kooperatív tevékenységekkel, technikákkal.

A témahét előkészítése:

1. Tervezés: feladat-, tevékenység gyűjtemény összeállítása

3. Heti terv összeállítása: kiemelt műveltségterületek köré csoportosuló feladatok, tevékenységek – foglalkozások

4. Gyűjtőmunkák (szülők bevonásával is):

- őszi gyümölcsök-aszaláshoz, gyümölcssalátához, kompóthoz, sütéshez, kóstolgatáshoz stb.

- szemléltető eszközök, őszi családi fényképek (munkálatok- szüretek régen és ma, élmények)

- kézműves kellékek: színes papírok (karton, tempera, ragasztó)

- zene-, mese- és versgyűjtemény

- műalkotások gyűjtése

5. Szervezési feladatok:

- próbák megszervezése a Művelődési Házban

- zenei anyag összeválogatása, cd-re írása

- szülőkkel közös este megszervezés

- fellépéshez kellékek: kékfestő szoknyák előkészítése lányoknak, fiúknak kalapok, mellények

1. nap

A nap célja, feladata:

- szerezzenek ismereteket, illetve idézzék fel, rendezzék a már meglévő ismereteiket az őszi gyümölcsökről (pl. alma, körte, szilva stb.), tulajdonságaikról, jellegzetességeikről (színük, illatuk, formájuk, ízük, termőhelyük, felhasználásuk, fogyasztásuk)

- a tapintásos észlelés, az íz- és szagérzékelés fejlesztése az őszi gyümölcsök tulajdonságainak közvetlen megtapasztalása során

Tűz modulhoz kapcsolódó, kompetencia alapú tevékenységeink:

1. Aszalás: - a felkarikázott gyümölcsöket aszalógépbe raktuk, - a felkarikázott alma szeleteket cérnára fűztük és radiátor fölé helyeztük, hogy meleg levegőtől aszalódjon

2. Kóstolgatás: „Találd ki mit eszel?” (bekötött szemmel)

3. Almagurító verseny bottal: „Ki tudja kapuba gurítani az almát?

4. Hej, a sályi piacon….című körjáték játszása, gyakorlása

5. Vershallgatás: Kányádi Sándor – „Fa az ágát földre hajtja”

6. Beszélgetés során az ősz témájához kapcsolódó élmények kiválasztása és elmondása.

Megfigyelt gyümölcsök: alma, körte, szőlő, szilva

2. nap

A nap célja, feladata:

- egész és rész, megfigyelése

- fordított arány bemutatása

- szerezzenek tapasztalatot a rész-egész viszonyáról

- együttes élmény „gyümölcse”:gyümölcssaláta készítése

Tűz modulhoz kapcsolódó, kompetencia alapú tevékenységeink:

1. Gyümölcssaláta készítése

2. Mesehallgatás: „A vadalma története” – népmese A mese tartalmához kapcsolódva röviden beszélünk egy alma tulajdonságairól. Megfigyeljük, hogy az egész alma gömbölyű. Félbevágom: most is gömbölyű? A félgömb fogalmának tisztázása, ha körberajzolom, milyen formát kapok? Hány darabba vágtam az almát? Hány gyereknek tudnám adni?A következő almát négyfelé vágom. Ezt is megfigyeljük, megszámoljuk, összehasonlítjuk az egész és a fél almákkal. Figyeljük meg minél többfelé vágjuk az almát, annál kisebb darabokat kapunk. Használjuk a „fél, harmad, negyed kifejezést

3. Játék: Keresd a társaidat!

Piros kartonból almaformákat vágunk ki, és ezeket 2, 3, 4 részre vágjuk. Zsinórra kötjük, hogy a gyerekek a nyakukba akaszthassák. Szerteszét járhatnak vagy futhatnak, miközben megfigyelik melyik társuknál van ugyanolyan nagyságú almarész. Jelre egymáshoz szaladnak, és megpróbálnak az almarészekből egy egész almát kirakni. Mérjék össze a körcikkeiket, ha nem tudják eldönteni egy csapatba tartoznak-e. Figyeljék meg, melyik „csapat” hány tagból tudott egy egész almát összeilleszteni. Melyik csapatnál mekkora rész alma van

4. Találós kérdések, szókiegészítő játékok őszi gyümölcsökről

5. Egy üveg alma…- népi mondóka

6. A kállói szőlőben című dalos játék játszása

3. nap

A nap célja, feladata:

- munkamegosztás a tevékenységekben.

- nagymozgások, ritmusérzék hallás és figyelem fejlesztése

- vizuális észlelés fejlesztése

Tűz modulhoz kapcsolódó, kompetencia alapú tevékenységeink:

1. Az ember alkalmazkodása

– őszi munkálatok, képek nézegetése Gyümölcsök, illetve azok szüretelése régen és ma - családi fotók és valódi műalkotások (festmények)

– beszélgetés

2. Almakompót készítése

3. „Gyümölcséről ismerni meg a fát” – közmondás bemutatása, magyarázata: tettei alapján lehet az embert igazán megismerni, helyesen megítélni. Beszélgetés a gyerekekkel arról, hogy meg lehet-e ismerni teljesen egy embert, vagy lehetnek titkai? Milyen következménye lehet annak, ha valakit csak a külseje alapján ítélünk meg?

4. Aszalt gyümölcsök kóstolgatása, következtetések levonása a gyümölcsök aszalás előtti és utáni állapotának összehasonlításával (pl. aszalás közben a gyümölcs nedvessége elpárolgott)

5. Zenehallgatás – Kolompos együttes

6.Táncos összeállítás népi gyermekjátékokból és mondókákból az együttes „Megy a kocsi” című dalára - gyakorlás a záró rendezvényre Tánc: forgás saját tengely körül, páros forgás, sarokkoppantás elől váltott lábbal, egylépéses csárdás, párválasztó, játékos utánzó mozgások

4. nap

A nap célja, faladata:

- a gyurmázás technikájának, és térbeli plasztikai alakzat létrehozásának gyakorlása

- a gondolkodási műveletek gyakorlása a foglakozás előtti hangulatkeltéskor, a munka során, és a közbeni beszélgetés alkalmával

- tapintásos észlelés fejlesztése az agyag megmunkálása során

- az összehasonlítás műveletének gyakorlása, hasonlóságok és különbözőségek felismerése az elkészített gyümölcsök összevetésével

- figyelem fejlesztése.

Tűz modulhoz kapcsolódó, kompetencia alapú tevékenységeink:

1. Zenehallgatás- Gryllus: „Alma, alma, piros alma”

2. Vershallgatás - Kányádi Sándor: „Nyári alma ül a fán”

3. Kukacos piros alma: piros alma - rajzlapból kivágott almaforma díszítése, felületének teljes lefedése, papírtépés illetve ragasztás technikájával kukac - hajtogatás 1,5 cm-es papírcsíkokból

4. Só-liszt gyurmából őszi gyümölcsök formázása

5. Beszélgetés az egészséges táplálkozásról, arról, hogy naponta lehetőség szerint többször is együnk nyers gyümölcsöt, zöldséget, mert azok szervezetünk számára fontos vitaminokat tartalmaznak. A zöldségfélék, gyümölcsök bőséges fogyasztása az egészséges táplálkozás gerincét képezik, fogyasztásukkal a megbetegedések kockázata csökken.

5. nap

A nap célja, feladata:

- az érzelmi kapcsolatok erősítése párválasztós játékokkal játékosan

- a társas együttlét, együttmozgás élménye

- az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése

- a viselkedéskultúra kialakítása

- egyszerűen koreografált játékok: gyermek – és népi játékok, gyermekmondókákra, gyermekdalokra koreografált mozgások tanulása.

Tűz modulhoz kapcsolódó, kompetencia alapú tevékenységeink:

1. Sült alma készítése

2. Ismeretek rendszerezése

3. Dalok, körjátékok, mondókák felelevenítése

4. Próba a záró rendezvényre

5. A hét értékelése –élmények felidézése

Összegzés:

A gyermekek szívesen, érdeklődve vettek részt a hét eseményein, amelyek kellemes hangulatban zajlottak. November 14.-én szombaton az óvoda jótékonysági bálján tartottuk meg záró rendezvényünket, ahol sikerrel mutattuk be a témahét keretén belül megismert és gyakorolt táncos, népi gyermekjátékos összeállítást.