English | Deutsch | Magyar |
2014. október 25. Blanka, Bianka

CÍMOLDAL
A szelektív hulladékgyűjtés változása
TELEPÜLÉSÜNK
ÖNKORMÁNYZAT
INTÉZMÉNYEK
BOROSTYÁN ÉTTEREM ÉS SZÁLLÁS
HORGÁSZTÓ
CIVIL SZERVEZETEK
HASZNOS LINKEK
KÖZÉRDEKŰ ADATOK
ORVOSI ÜGYELET
HELYI ÚJSÁG
KÖZBESZERZÉSEK
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK


Témahét alma


 

Témahét Farsang

ÜLLÉS ÉS FORRÁSKÚT KÖZSÉGEK KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI TÁRSULÁS

A TÁMOP 3.1.4. pályázathoz kapcsolódóan óvodánkban, 2010. február 8-12 között

„Éljen a tánc, móka, itt a farsang szól a nóta”

elnevezéssel témahét került megrendezésre, melynek keretében tartalmas, változa-

tos tevékenységet ajánlottunk óvodásaink számára

 

A témahét helye: Margarét Óvoda Forráskút

Résztvevő gyermekcsoportok: Nagycsoport

Megvalósítás időszaka: 2010. február 8 - 12

A témahét célja: A cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés kooperatív tevékenységgel, technikákkal.

A gyerekek megismerkednek a farsangi időszak népszokásaival, a jelmezkészítés fortélyaival, vidám farsangi versekkel, dalokkal, mesékkel, táncokkal, alakul a gyerekek beszédkészégsége, beszédkedve, bővül szókincsük, fejlődik mozgáskoordinációjuk.

A témahét előkészítése:

1. Tervezés: feladat-, tevékenységgyűjtemény összeállítása

2. Heti terv összeállítása

3. Gyűjtőmunkák (szülők bevonásával):

- szemléltető eszközök (cirkuszban készült képek)

- cirkuszos játékok tervezése, szabályaik megalkotása és játék közben fejlődik

- gondolkodásuk, észlelésük, figyelmük, megfigyelőképességük, kitartásuk, szabálytudatuk.

- A sötét, hideg télben vidámságra, felszabadult szórakozásra vágyunk mindannyian. A farsang jó alkalom arra, hogy mindezt megvalósítsuk. A farsangi készülődés, a farsangi mulatság még szorosabbá teszi a gyerekek közötti kapcsolatot.

- Szeretnénk, ha a szülők még sokkal aktívabban bekapcsolódnának a csoport életébe, tevékenységeibe (jelmezvarrás, barkácsolás, dekorálás, teremrendezés, vetélkedők összeállítása, irányítása anyukákkal, apukákkal együtt) az időszak alatt folyamatosan, így valóban közös lesz az ünnepvárás hangulata.

- A farsangi mulatságra meghívjuk a szülőket, testvéreket. A családok jobban megismerik egymást a közös játék, szórakozás és ebédkészítés közben. Minden felnőtt feladatot kap, mindenki készülődik, szervezkedik.

- Sokat festünk, nyírunk, ragasztunk. Farsangi jelmezeket készítünk. A bálra zenéket válogatunk.

- Fejlődik szépérzékük, ízlésük, miközben elkészül mindenki saját jelmeze, és a csoportszoba farsangi dekorációja.

- Fejlődik fantáziájuk, képzelőerejük, kommunikációs készségük, miközben tervezgetjük, hogy s mint lesz, mit csinálunk, hogyan tervezzük a mulatságot és a cirkuszi fellépést.

4. Szervezési feladatok:

- Az összes fellépő eszközeinek elkészítése

- Szülők, hozzátartozók meghívása

- Zenei anyag összeválogatása, cd-re írása

- A fellépéshez szükséges kellékek szállítása a művelődési házba

- Művelődési ház díszítése

- Bábelőadás próbáinak megszervezése

1. nap

Megbeszéltük, hogy cirkuszi előadásra meghívjuk a Középső csoportot. Képeket, könyveket gyűjtögettünk cirkuszról, artistákról, bohócokról, farsangi népszokásokról, ételekről, jelmezekről. Szívesen foglalkoztak a gyűjtött képek rendezgetésével, plakátok készítésével, a könyvtárból kölcsönzött könyvek lapozgatásával.

Farsangi dalokat énekeltünk, farsangi táncokat roptunk, bohócos verseket, meséket mondogattunk. Magunk alkottunk mókás hangszereket egyszerű dolgokból.

De nagy öröm volt velük muzsikálni, eljátszani a cirkuszi csim-bum zenét.

Sarkady Sándor: Kikiáltó

Maskarások, bolondok

Rázzátok a kolompot.

Takarodjon el a tél,

Örvendezzen, aki él.

2.nap

Fejlődik fantáziájuk, képzelőerejük, kommunikációs készségük, miközben tervezgetjük, hogy s mint lesz, mit csinálunk, hogyan tervezzük a cirkuszt.

A két nap során előkészített fellépések megtervezése, műsoraik megalkotása és a közben való együttműködés, egymás segítése fejleszti gondolkodásukat, észlelésüket, figyelmüket, megfigyelőképességüket, kitartásukat, szabálytudatukat.

Nagymozgások az állatok utánzásával, finommozgás a kellékek készítésével fejlődik.

Figyelem, figyelem!

Közhírré tétetik

a farsangi ünnep

most elkezdődik.

Ide gyűjjön apraja, nagyja,

aki a maskarákat

látni akarja!

Aki itt van, haza ne

menjen,

aki nincs itt,

az is megjelenjen!

/népköltés/

3. nap

Gyakoroljuk a cirkuszi attrakciókat. Minden gyerek szívesen kipróbálja a többiek magánszámát is eljátszani. Nagyon sokat készülünk, de szívesen teszik, hiszen csütörtökön vendégségbe jönnek a középső csoportosok.

Nagy összpontosításra van szüksége több gyereknek is a Bohóc kártyajátéknál.

Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője c. verset pillanatok alatt megtanulták.

Gyönyörű színes ceruzarajzok születtek a Csim-bum Cirkuszról.

Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője

Jancsi bohóc

a nevem

Cintányér a

tenyerem.

Orrom krumpli,

szemem szén,

Szeretném, ha

szeretnél!

Velem nevetsz,

ha szeretsz,

Ha nem szeretsz

Szívem, mint a

cégtábla,

ruhámra van

mintázva.

Kezdődik

a nevetés,

Tíz forint a

fizetés.

Ha nincs pénzed,

ne nevess.

Azt nézd innen

elmehess!Elmehetsz!

4. nap

Reggel azonnal sátorépítéshez fogtunk, igazi cirkuszi hangulatot adott a kifeszített Wesco

ernyő.

A CSIM-BUM CIRKUSZ MŰSORA

1. Közös bevonulás cirkuszi zenére

2. Tornász lányok: Monostori Netti, Nagy-Kardos Réka és Lilla

3. Elefántszelídítő: Hegedűs Máté, elefánt: Balog Martin

4. Erőművész: Dudás Jázmin

5. Tűzvarázslók: Gyuris Roli és Pintér Norman

6. Kötéltáncos: Pekó Emílía

7. Medvetáncoltatás: Galzó Dorka és Dobó Ádám

8. Tornászok: Kiss Balázs, Rabi Antal

9. Oroszlánszelídítő: Forrai Krisztián, Baráth Ákos, Kondász Bálint

10. Légtornászok: Pesti Tamara és Faragó Norbert

11. Kígyóbűvölő: Németh Bálint

12. Hastáncosok: Farkas Eszter és Gál Violetta

13. Bűvész: Vass Gábor

14. Közös kivonulás

Műsorunk hatalmas sikert aratott, a középsősöket elkápráztattuk.

5. nap

Mindenki eljött a farsangra: szülők, testvérek, nagymamák. Kb. 150-en voltunk, vígan buliztunk délelőtt. A szülők pompás szendvicseket készítettek reggelire, finom teát főztek, fánkot sütöttek ebédre. A bált a farsangra tanult táncok, dalok, versek előadásával nyitottuk meg. Majd az óvónők műsora következett. Ezután jött a fenséges reggeli, majd táncoltunk és mókás feladatokat hajtottunk végre: volt labdasöprögetés, ugrálólabda verseny, akadálypálya, evészet-ivászat, zsákbamacska. A szülők előtt le a kalappal, ügyesen terelgették a kis jelmezeseket. A vetélkedők végeztével kezdődött a Csim-bum cirkusz! Ismételten hatalmas sikert arattunk. A szülők könnyes szemmel köszönték meg az előadást. Ebéd előtt azért még maradt idő, bábozásra is. Az óvó nénik „A nyulacska házikója” c. darabot játszották el.

Összegzés:

A gyermekek szívesen, érdeklődve vettek részt a hét eseményein, amely kellemes hangulatban zajlottak. Sikerült a játékot, mint alaptevékenységet előtérbe állítani a nevelés minden területén. Fejlesztettük a gyermeki gondolkodást a világ komplex megismerése útján, a néphagyomány elemeinek és a művészeti nevelés lehetőségeinek felhasználásával.

A cirkuszi fellépés során a gyerekek olyan vágya teljesülhetett, amelyekre a valóságban nincs lehetőség.

 

Témahét Alma

A TÁMOP 3.1.4. pályázathoz kapcsolódóan óvodánkban, 2009. november 9-13 között

„Alma, alma, piros alma”

elnevezéssel témahét került megrendezésre, melynek keretében tartalmas, változatos tevékenységeket ajánlottunk óvodásaink számára.

A témahét helye: Margarét Óvoda Forráskút

Résztvevő gyermekcsoportok: nagycsoport

Programot kidolgozó óvodapedagógusok: Fodor Lászlóné, Fodorné Szántó Ágota

Megvalósítás időszaka: 2009. november 9-13.

Témahét célja:

A közvetlen és tágabb természeti környezethez való viszonyulás fejlesztése, az egészséges életmód, ezen belül a gyümölcsök és az egészséges táplálkozás összefüggésének feltárása tevékenykedtető, élményszerű, játékos, tapasztalatszerző (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás, mozgásutánzás…) kooperatív tevékenységekkel, technikákkal.

A témahét előkészítése:

1. Tervezés: feladat-, tevékenység gyűjtemény összeállítása

3. Heti terv összeállítása: kiemelt műveltségterületek köré csoportosuló feladatok, tevékenységek – foglalkozások

4. Gyűjtőmunkák (szülők bevonásával is):

- őszi gyümölcsök-aszaláshoz, gyümölcssalátához, kompóthoz, sütéshez, kóstolgatáshoz stb.

- szemléltető eszközök, őszi családi fényképek (munkálatok- szüretek régen és ma, élmények)

- kézműves kellékek: színes papírok (karton, tempera, ragasztó)

- zene-, mese- és versgyűjtemény

- műalkotások gyűjtése

5. Szervezési feladatok:

- próbák megszervezése a Művelődési Házban

- zenei anyag összeválogatása, cd-re írása

- szülőkkel közös este megszervezés

- fellépéshez kellékek: kékfestő szoknyák előkészítése lányoknak, fiúknak kalapok, mellények

1. nap

A nap célja, feladata:

- szerezzenek ismereteket, illetve idézzék fel, rendezzék a már meglévő ismereteiket az őszi gyümölcsökről (pl. alma, körte, szilva stb.), tulajdonságaikról, jellegzetességeikről (színük, illatuk, formájuk, ízük, termőhelyük, felhasználásuk, fogyasztásuk)

- a tapintásos észlelés, az íz- és szagérzékelés fejlesztése az őszi gyümölcsök tulajdonságainak közvetlen megtapasztalása során

Tűz modulhoz kapcsolódó, kompetencia alapú tevékenységeink:

1. Aszalás: - a felkarikázott gyümölcsöket aszalógépbe raktuk, - a felkarikázott alma szeleteket cérnára fűztük és radiátor fölé helyeztük, hogy meleg levegőtől aszalódjon

2. Kóstolgatás: „Találd ki mit eszel?” (bekötött szemmel)

3. Almagurító verseny bottal: „Ki tudja kapuba gurítani az almát?

4. Hej, a sályi piacon….című körjáték játszása, gyakorlása

5. Vershallgatás: Kányádi Sándor – „Fa az ágát földre hajtja”

6. Beszélgetés során az ősz témájához kapcsolódó élmények kiválasztása és elmondása.

Megfigyelt gyümölcsök: alma, körte, szőlő, szilva

2. nap

A nap célja, feladata:

- egész és rész, megfigyelése

- fordított arány bemutatása

- szerezzenek tapasztalatot a rész-egész viszonyáról

- együttes élmény „gyümölcse”:gyümölcssaláta készítése

Tűz modulhoz kapcsolódó, kompetencia alapú tevékenységeink:

1. Gyümölcssaláta készítése

2. Mesehallgatás: „A vadalma története” – népmese A mese tartalmához kapcsolódva röviden beszélünk egy alma tulajdonságairól. Megfigyeljük, hogy az egész alma gömbölyű. Félbevágom: most is gömbölyű? A félgömb fogalmának tisztázása, ha körberajzolom, milyen formát kapok? Hány darabba vágtam az almát? Hány gyereknek tudnám adni?A következő almát négyfelé vágom. Ezt is megfigyeljük, megszámoljuk, összehasonlítjuk az egész és a fél almákkal. Figyeljük meg minél többfelé vágjuk az almát, annál kisebb darabokat kapunk. Használjuk a „fél, harmad, negyed kifejezést

3. Játék: Keresd a társaidat!

Piros kartonból almaformákat vágunk ki, és ezeket 2, 3, 4 részre vágjuk. Zsinórra kötjük, hogy a gyerekek a nyakukba akaszthassák. Szerteszét járhatnak vagy futhatnak, miközben megfigyelik melyik társuknál van ugyanolyan nagyságú almarész. Jelre egymáshoz szaladnak, és megpróbálnak az almarészekből egy egész almát kirakni. Mérjék össze a körcikkeiket, ha nem tudják eldönteni egy csapatba tartoznak-e. Figyeljék meg, melyik „csapat” hány tagból tudott egy egész almát összeilleszteni. Melyik csapatnál mekkora rész alma van

4. Találós kérdések, szókiegészítő játékok őszi gyümölcsökről

5. Egy üveg alma…- népi mondóka

6. A kállói szőlőben című dalos játék játszása

3. nap

A nap célja, feladata:

- munkamegosztás a tevékenységekben.

- nagymozgások, ritmusérzék hallás és figyelem fejlesztése

- vizuális észlelés fejlesztése

Tűz modulhoz kapcsolódó, kompetencia alapú tevékenységeink:

1. Az ember alkalmazkodása

– őszi munkálatok, képek nézegetése Gyümölcsök, illetve azok szüretelése régen és ma - családi fotók és valódi műalkotások (festmények)

– beszélgetés

2. Almakompót készítése

3. „Gyümölcséről ismerni meg a fát” – közmondás bemutatása, magyarázata: tettei alapján lehet az embert igazán megismerni, helyesen megítélni. Beszélgetés a gyerekekkel arról, hogy meg lehet-e ismerni teljesen egy embert, vagy lehetnek titkai? Milyen következménye lehet annak, ha valakit csak a külseje alapján ítélünk meg?

4. Aszalt gyümölcsök kóstolgatása, következtetések levonása a gyümölcsök aszalás előtti és utáni állapotának összehasonlításával (pl. aszalás közben a gyümölcs nedvessége elpárolgott)

5. Zenehallgatás – Kolompos együttes

6.Táncos összeállítás népi gyermekjátékokból és mondókákból az együttes „Megy a kocsi” című dalára - gyakorlás a záró rendezvényre Tánc: forgás saját tengely körül, páros forgás, sarokkoppantás elől váltott lábbal, egylépéses csárdás, párválasztó, játékos utánzó mozgások

4. nap

A nap célja, faladata:

- a gyurmázás technikájának, és térbeli plasztikai alakzat létrehozásának gyakorlása

- a gondolkodási műveletek gyakorlása a foglakozás előtti hangulatkeltéskor, a munka során, és a közbeni beszélgetés alkalmával

- tapintásos észlelés fejlesztése az agyag megmunkálása során

- az összehasonlítás műveletének gyakorlása, hasonlóságok és különbözőségek felismerése az elkészített gyümölcsök összevetésével

- figyelem fejlesztése.

Tűz modulhoz kapcsolódó, kompetencia alapú tevékenységeink:

1. Zenehallgatás- Gryllus: „Alma, alma, piros alma”

2. Vershallgatás - Kányádi Sándor: „Nyári alma ül a fán”

3. Kukacos piros alma: piros alma - rajzlapból kivágott almaforma díszítése, felületének teljes lefedése, papírtépés illetve ragasztás technikájával kukac - hajtogatás 1,5 cm-es papírcsíkokból

4. Só-liszt gyurmából őszi gyümölcsök formázása

5. Beszélgetés az egészséges táplálkozásról, arról, hogy naponta lehetőség szerint többször is együnk nyers gyümölcsöt, zöldséget, mert azok szervezetünk számára fontos vitaminokat tartalmaznak. A zöldségfélék, gyümölcsök bőséges fogyasztása az egészséges táplálkozás gerincét képezik, fogyasztásukkal a megbetegedések kockázata csökken.

5. nap

A nap célja, feladata:

- az érzelmi kapcsolatok erősítése párválasztós játékokkal játékosan

- a társas együttlét, együttmozgás élménye

- az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése

- a viselkedéskultúra kialakítása

- egyszerűen koreografált játékok: gyermek – és népi játékok, gyermekmondókákra, gyermekdalokra koreografált mozgások tanulása.

Tűz modulhoz kapcsolódó, kompetencia alapú tevékenységeink:

1. Sült alma készítése

2. Ismeretek rendszerezése

3. Dalok, körjátékok, mondókák felelevenítése

4. Próba a záró rendezvényre

5. A hét értékelése –élmények felidézése

Összegzés:

A gyermekek szívesen, érdeklődve vettek részt a hét eseményein, amelyek kellemes hangulatban zajlottak. November 14.-én szombaton az óvoda jótékonysági bálján tartottuk meg záró rendezvényünket, ahol sikerrel mutattuk be a témahét keretén belül megismert és gyakorolt táncos, népi gyermekjátékos összeállítást.