Farsang témahét ÜLLÉS ÉS FORRÁSKÚT KÖZSÉGEK KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI TÁRSULÁS A TÁMOP 3.1.4. pályázatához kapcsolódóan óvodánkban 2010. február 8 – 12. között „Éljen a tánc, móka itt a farsang, szól a nóta” elnevezéssel témahét került megrendezésre, melynek keretében tartalmas játékos tevékenységeket ajánlottunk óvodásaink számára. 
Pálfalvi Nándor: Farsang Táncra, táncra kislányok daloljatok kisfiúk. Itt a farsang, haja – huj, ne lássunk most szomorút. Mert a farsang februárban, nagy örömöt ünnepel. Múlik a tél haja-huj, s a tavasznak jönni kell. Álljon a bál, amíg állhat, nyagassuk a citerákat. Körbe – körbe! csak vidáman Maszk nélkül, meg maskarában. Témahét helye: Margarét Óvoda Forráskút Résztvevő gyermekcsoport: Kiscsoport Megvalósítás időszaka: 2010. február 8 – 12.-ig Témahét célja:Néphagyományok őrzése, ápolása a gyermekkor korai szakaszában szűkebb (csoportban) és tágabb (óvodánkban) keretek között. Farsanghoz kapcsolódó tevékenységeken alapuló ismeretszerzés. Témahét előkészítése: 1. Tervezés, szervezés, a témához kapcsolódó eszközök, fényképek gyűjtése 2. Heti terv összeállítása: kiemelt műveltség területek köré csoportosuló feladatok, tevékenységek, kezdeményezések 3. Gyűjtőmunka a gyermekekkel közösen: - fényképek - szemléltető képek - zene –, mese -, versgyűjtemény 4. Farsangi bál szervezése a Művelődési Házban szülőkkel közösen 1. nap A nap feladata: A farsanghoz kapcsolódó, korábban szerzett ismeretek felidézése. Kötetlen beszélgetéssel a verbális kommunikációs készség, a beszédértés fejlesztése. Szókincsbővítés az új kifejezések (maskara, téltemetés, tuskóhúzás) használatával. Színek változatos alkalmazásával esztétikai nevelés. Színezéssel a finommotorika, szem – kéz koordináció fejlesztése. Matematikai tartalmú ismeretek bővítése. A témakörhöz kapcsolódó kompetencia alapú tevékenységek: • Bohócokat ábrázoló fotókon megfigyeljük a ruhákat, a sapka formáját, színét, mintáját • Mennyiségi megállapításokat teszünk (több – kevesebb) a fotókon látható bohócok számát illetően • A bohóc síkbáb elkészítése, színezése • Közben elmondom az „Farsang van ma…” kezdetű verset. • Az elkészített síkbábok segítségével mikrocsoportos versmondás Farsang van most, Ne feledd el. Maskarádat fürgén vedd fel! Szól a duda, szedd a lábad, perdülj, fordulj fürgén járjad! Dobbanjon a bundás bakancs vígság legyen, ez a parancs! 2. nap A nap feladata: A dal elsajátításával a farsang hangulatának előkészítése. Egyszerű táncmozdulatokkal metrumérzék fejlesztése. Kooperatív képességek fejlesztése. Farsangi szemüveg díszítése mozaik készítés technikájával, finommotorika -, esztétikai érzék fejlesztése. Alkotókedv fokozása a síkban való tájékozódás során. A témakörhöz kapcsolódó kompetencia alapú tevékenységek: • Felidézzük a korábban megbeszélt farsangi népszokásokat: téltemetés, tavaszvárás, tuskóhúzás • Kezdeményezés a babakonyhai játékból, babák megvendégelése • Megbeszéljük az esztétikus terítés alapszabályait: kistányér -, szalvéta használat, udvarias kínálás • Eléneklem a „Járjunk táncot …” kezdetű dalt • Érdeklődő gyerekeknek ragasztót és kartonból előre kivágott farsangi szemüveg formát adok kisebb méretűre vágott különböző színű papírmozaikkal • Az elkészült szemüvegeket felpróbálva megtekintjük „Farsangi szemüveg kiállítás” keretében • Farsangi szemüvegben gyakoroljuk az új dalt és az egyszerű táncmozdulatokat 3. nap A nap feladata:A szociális képességek, az együttműködési képesség alakítása az Állatok farsangja eljátszásával. Az állat fejdíszek kiválasztásával a döntésképesség fejlesztése, önismeret bővítése. A közösség és az egyén összetartozásának mélyítése. A zenemű meghallgatásával hallásfejlesztés, esztétikai nevelés, nagymozgások fejlesztése. Empátia, beleélő képesség fejlesztése. A témakörhöz kapcsolódó kompetencia alapú tevékenységek: • A fejdísszel teli kosár elhelyezése a csoportszobában • Az érdeklődő gyerekek választanak állat fejdíszt • Saint-Saëns: Állatok farsangja című zenére farsangi bálat rendezünk a csoportban • Az állat fejdísznek megfelelő mozgás utánzása • Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése (négylábú és kétlábú állatok) 4. nap A nap feladata:A gyurmázás technikájának (gömbölyítés) gyakorlása, majd egy új technika (lapítás) megismertetése. Finommotorika, ujjak mozgásának és a tapintásos észlelésnek fejlesztése. Alkotókedv fokozása. Matematikai viszonyítások (kisebb – nagyobb, több – kevesebb) megfogalmazásával kommunikációs készség, ítélőképesség fejlesztése. A témakörhöz kapcsolódó kompetencia alapú tevékenységek: • Kezdeményezés a babakonyhai játékból • Készítünk a babáknak farsangi fánkot • Érdeklődő gyerekeknek gyurmatáblát és lisztgyurmát adok • Mintázás közben elmondom az „Elmúlt farsang … „ kezdetű mondókát • A kész fánkokat kis kosárba helyezzük és betesszük a babakonyhába Elmúlt farsang, el, el, el Kinek használt, kinek nem Nekem használt, neked nem Én táncoltam, te meg nem. 5. nap A nap feladata:Az együttműködési képesség, az összetartozás érzésének fejlesztése. Verbális kommunikáció magasabb szintre emelése. Tiszta, érthető versmondásra törekvés. A Művelődési Házban történő szerepléssel az önbizalom fejlesztése, szereplési vágy kielégítésére törekvés. Alkalmazkodó készség növelése, türelem, kitartás fejlesztése. A témakörhöz kapcsolódó kompetencia alapú tevékenységek: • A farsangi bál megszervezése és lebonyolítása a szülők bevonásával • A farsangi műsor előadása a vendégeknek • Óvónők bábműsora, dramatizálással a gyermekek számára • Mozgásos vetélkedő játékok megszervezése • Nagycsoportosok cirkuszi műsorának megtekintése • Zenés, táncos játékok lebonyolítása • Farsangi fánk elfogyasztása a bál zárásaként A témahét összegzése: Feladatunk az volt, hogy az óvodás gyermekek így a kiscsoportos korosztály is érzékelje, és egyben részese is legyen a farsangi népszokásoknak, hagyományoknak. Érdeklődésükhöz mérten vegyenek részt a témahéthez kapcsolódó kezdeményezésekben, tevékenységekben. Egyénileg és mikrocsoportos foglalkoztatási keretekben fejlődjenek. Ismereteiket tapasztalati úton szerezték meg. Nagyban fejlődött a közösségi és együttműködési készségük. Alma témahét A TÁMOP 3.1.4. pályázatához kapcsolódóan óvodánkban 2009. november 9 – 13. között „Alma, alma, piros alma” Elnevezéssel témahét került megrendezésre, melynek keretében tartalmas játékos tevékenységeket ajánlottunk óvodásaink számára. 
Csanádi Imre: Alma Érik az alma, Hajlik a gallya, Fűre hajlik, mint egy sátor, sok édes almától. szedjük, kapjuk, habosra harapjuk, - a többivel mi legyen? holnapra hagyjuk. Témahét helye: Margarét Óvoda Forráskút Résztvevő gyermekcsoport: Kiscsoport Megvalósítás időszaka: 2009. november 9 – 13-ig Témahét célja:A gyermekkor korai szakaszában alakuljon ki a helyes táplálkozás, ezen belül a gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának igénye. Érzékeljék az egészséges életmód és az étkezés összefüggését játékos tevékenységeken alapuló ismeretszerzés során. Sajátítsák el a gyümölcsök fogyasztásához kapcsolódó alapvető egészségügyi szokásokat. Témahét előkészítése: 1. Tervezés, szervezés, a témához kapcsolódó eszközök, gyümölcsök gyűjtése 2. Heti terv összeállítása: kiemelt műveltség területek köré csoportosuló feladatok, tevékenységek, kezdeményezések 3. Gyűjtőmunka a gyermekekkel és a szülőkkel közösen: - őszi gyümölcsök - szemléltető képek - zene –, mese -, versgyűjtemény 4. séta megszervezése a közeli gyümölcsöskertbe 1. nap A nap feladata: A családban szerzett ismeretek felidézése. Sétával a közös tapasztalatszerzés örömének éreztetése, utcai viselkedés szabályainak megismertetése. Almaszedéssel a nagymozgások, karizom erősítése. Beszélgetéssel a beszédértés, verbális kommunikációs készség fejlesztése. A tűz témakörhöz kapcsolódó kompetencia alapú tevékenységek: • Élményszerző séta keretében megfigyeljük az almafát, nagyságát, rajtalévő gyümölcsök színét, formáját • Kötetlen beszélgetés alkalmával felfedezzük, hogy a Nap éltető melegének, a napsütésnek jótékony hatása van az élőlényekre, így a növényekre is • Az almaszedés közben eléneklem a csoportnak az Alma, alma, piros alma kezdetű dalt Alma, alma, piros alma odafönn a fán. Ha elérném, nem kímélném, leszakítanám. De elérnem nincs reményem, várom, hogy a szél azt az almát, piros almát lefújja elém. De elérnem nincs reményem, várom, hogy a szél azt az almát, piros almát lefújja elém. 2. nap A nap feladata: Az élményszerző kiránduláson szerzett tapasztalatok felidézésével hosszú távú memória fejlesztése. Az almák különböző szempontok szerinti válogatásával figyelemkoncentráció, gondolkodás fejlesztése. Összehasonlítás képességének gyakorlása. Szociális képességek fejlesztése: együttműködési képesség, akarati tényezők fenntartható fejlődés alakításával. A tűz témakörhöz kapcsolódó kompetencia alapú tevékenységek: • Felidézzük, hogy az élményszerzés séta alkalmával az almákat leszedtük a fáról és kosárba raktuk, majd ezeket asztalra helyezzük • Megfigyeljük a nagyságát, formáját, színét • Mikrocsoportos keretek között válogatjuk: nagyság szerint kisebb – nagyobb szín szerint piros – sárga • „Piros alma sárga” mondóka elsajátítása • Megbeszéljük a fogyasztás módját, a gyümölcsökkel kapcsolatos helyes étkezési szokásokat • Mielőtt elfogyasztjuk alaposan, folyó vízben megmossuk • Felnőtt által feldarabolt almákat megkóstoljuk, ízlelgetjük • Ízlelés útján felfedezzük, hogy vannak édes, savanykás, savanyú almák • Megbeszéljük, hogy miért fontos a mindennapos gyümölcsfogyasztás • Célba gurító versenyt rendezünk kosárba almákkal Piros alma sárga, gurulj a kosárba 3. nap A nap feladata: A gyurmázás egyik alaptechnikájának (gömbölyítés) elsajátítása. Finommotorika és a tapintásos észlelés fejlesztése, gyurma felületén való tájékozódás a finommozgások gyakorlásán keresztül (alma szára, csuma rész papírból, majd ennek megfelelő helyre helyezése). Szem – kéz koordináció fejlesztése. A tűz témakörhöz kapcsolódó kompetencia alapú tevékenységek: • Kezdeményezés a babakonyhai játékból • Kínáljuk meg a babákat is a finom vitaminos almából • Az érdeklődő gyermekeknek gyurmatáblát és a tűz jellegzetes színével megegyező (piros) lisztgyurmát adunk • Az elkészült „almákat” tálcákra helyezzük, megbeszéljük, hogy 1 – 2 napi száradás után tudjuk a babakonyhába tenni • „Alma, alma” kezdetű dal eléneklése az érdeklődő gyermekek számára 4. nap A nap feladata: A dal elsajátításával dinamikai érzék fejlesztése. Az egyenletes lüktetés kifejezésével a metrumérzék fejlesztése. A közösségi -, az egymáshoz tartozás érzésének erősítése. A tűz témakörhöz kapcsolódó kompetencia alapú tevékenységek: • Előre megfestett almafa formára kivágott vastag karton elhelyezése a csoportszobába • Az „almafa” alá ülve az érdeklődő gyermekek meghallgatják a Rua – Rua kezdetű dalt • Fejdísz használatával ösztönözzük a mikrocsoportos vagy egyéni éneklésre a gyermeket • Előre kivágott, jellel ellátott almák felragasztása az „almafánkra”, így mindenkinek van egy kis almája, a felnőtteknek egy – egy nagy almája • Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése (több – kevesebb, kisebb – nagyobb) 5. nap A nap feladata: A mesetudat és a gondolkodási műveletek fejlesztése a bemutatás és az azt követő beszélgetés során. Az emlékezet, a figyelem, a képzelet, a fantázia fejlesztése a mese hallgatása során. Szókincsbővítés az új, ismeretlen szavak által (medve koma, lepottyan) Empátia, a beleélő képesség fejlesztése a mese szereplőivel való azonosulás során. Nyelvi kifejezőkészség bővítése. Mozgásos játékkal a figyelem, téri orientáció, nagymozgások fejlesztése. A tűz témakörhöz kapcsolódó kompetencia alapú tevékenységek: • A mesegyertya elhelyezésével történő kezdeményezés erősíti a tűz témakörhöz való kapcsolódást • Többszöri ismétlés után lehetőséget adunk a mese eljátszására, biztosítva a fejdíszeket • Gyermekeket „átvarázsoljuk” autókká, akik almát szállítanak a „piacra” – mozgásos játék, futkározás szétszórt alakzatban, jelre kijelölt helyre futás • Tálcán már megmosott, feldarabolt almát kínálunk a kezdeményezés lezárásaként A témahét összegzése: Célunk az volt, hogy a kiscsoportos gyermekek a beszoktatás ideje alatt tartalmas, komplex tevékenységekben vehessenek részt igényeiknek, érdeklődésüknek megfelelően. Ezzel könnyebbé tegyük a szülőktől való elválást az óvodába érkezéskor. Az egyéni fejlesztéssel, mikrocsoportos foglalkoztatási keretekkel igyekszünk a gyermekek képességeinek szintjéhez alkalmazkodni. Megteremtettük annak lehetőségét, hogy ismereteiket tapasztalati úton szerezzék meg. Alapoztunk a gyermekek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira.
|